Nyilv�n vil�gos mindny�jatok el�tt, hogy a lemezipar vil�gszinten �l nyakig a forr� szarban, s a helyzet –m�r az � szempontjukat tekintve- �vr�l �vre csak romlik. De honnan indult ez a folyamat, mik voltak a kiv�lt� okok? Mennyiben �rinti ez rosszul a zenekarokat, el�ad�kat? Mi jelenthet kiutat a v�ls�gos helyzetb�l, �s egy�ltal�n: a lemezipar buk�sa egyenl� a zeneipar cs�dj�vel? Mi a l�szarnak foglalkozom �n mindezzel, �s mik�nt fog a saj�t band�m reag�lni erre az egy�bk�nt t�volr�l sem �jszer� szitu�ci�ra? Nos, hossz� ideje k�sz�l�k m�r e cikk meg�r�s�ra, s rem�lem, a t�m�t Ti is �rdekesnek tal�lj�tok majd. Meg�r�s�hoz rengeteg forr�sanyagot haszn�ltam fel, de hogy ne egyszer� t�nyekr�l sz�ljon, megismerhetitek szem�lyes �ll�spontomat, helyzetemet is jelen k�r�lm�nyek t�kr�ben.

Mi m�st tehetn�nk, haladjunk id�rendi sorrendben! 1999-et �runk. Egy tizennyolc �ves egyetemista sr�c, Shawn Fanning egy el�ad�s unalmai k�zepette meg�lmodja, majd 2-3 nap alatt megalkotja a Napster nev� szoftvert. Ez a vil�g els� f�jlmegoszt�ja volt, amelyen kereszt�l a felhaszn�l�k egym�s k�z�tt cser�lhett�k zen�iket. A dolog kurv�ra bej�tt. N�h�ny napon bel�l 15 ezren, p�r h�napra r� m�r milli�k haszn�lt�k a programot, a tag pedig –nem csoda- hihetetlen�l megszedte mag�t, nemsok�ra saj�t c�get alap�tott. Amilyen gyorsan aratott sikert a Napster, olyan hamar j�ttek a komolyabb t�mad�sok, els�k�nt az RIAA (Record Industry Association of America – Amerikai Lemezkiad�k Sz�vets�ge) r�sz�r�l, amely a szerz�i jogok megs�rt�se ok�n ind�tott elj�r�st. Sokat nem kellett v�rni egyes zen�szek ellenl�p�seire sem, el�sz�r Lars Ulrich (Metallica), majd a v�n popkurva Madonna verte ki a hisztit (�s m�g ki tudja, mit azon k�v�l). Az eg�sz m�balh� azonban nem vezetett igaz�n sehova –ha csak azt nem sz�m�tjuk, hogy mind a Metallica, mind Madonna hivatalos honlapj�t bet�madt�k bossz�v�gy� hackerek. L�nyeg�ben a k�v�nt hat�st nem siker�lt el�rni, s�t, a Napster, majd a k�s�bbi Gnutella nyomdokaiban �jabb �s �jabb f�jlcser�l� szoftverek sz�lettek olyan iramban, hogy ma m�r sz�molni sem �rdemes �ket. R�ad�sk�nt p�r �v m�lva megjelent a Torrent, a f�jlcser�t eg�szen �j alapokra helyezve.

Hogy �rz�kelj�k, mit jelentett a technika ilyen t�ren t�rt�n� fejl�d�se a lemezelad�sok szempontj�b�l, el�g tal�n annyit megeml�teni, hogy a zeneipari bev�telek 20%-kal cs�kkentek 1999 �s 2003 k�z�tt. Vannak, akik �gy v�lik, hogy e t�ny �s az ingyenes let�lt�sek terjed�se k�zt nincs k�zvetlen �sszef�gg�s, de mondjuk ki nyugodtan, nincs egy l�szart! V�letlen egybees�sek m�rpedig ritk�n vannak, pl�ne, ha iparr�l besz�l�nk. Magyar szinten �gy fest a helyzet, hogy m�g a kilencvenes �vek eleje-k�zepe t�j�n 100 ezer eladott lemez ut�n j�rt arany-, 200 ezer ut�n pedig platinalemez, m�ra ez a k�t sz�m 7500-ra, illetve 15 000-re reduk�l�dott. Saj�t megl�t�som szerint ott bassza az Isten, hiszen egy el�ad� sz�m�ra az igazi nagy bev�telt mindig is a koncertek jelentett�k (lesz�m�tva p�ld�ul a magyar underground k�r�kben mozgol�d�kat, akik szart se kapnak a munk�juk�rt cser�be, �s m�g j�l le is h�zz�k �ket, l�sd: Dr. Melancholia). Saj�t p�lda: deb�t�l� dem�nk, „A V�g Kezdete” MP3 form�j�ban 1192 let�lt�st �rt meg, m�g CD-k�nt mind a mai napig a nyakunkon maradt a legy�rtott 50 p�ld�nyb�l mintegy 20, amellett, hogy k�r�lbel�l 15 tiszteletp�ld�nyk�nt ment el.   

A zeneipar ott hib�zott �ri�sit, hogy nem ismerte fel id�ben annak t�ny�t, miszerint mag�nak a CD-nek, mint a zeneforgalmaz�s f� eszk�z�nek –magyar�n a lemezipar csillagj�nak- le�ldoz�sa nem jelent felt�tlen�l egyet saj�t buk�s�val. Ahelyett, hogy hasznot kov�csolt volna mag�nak az �rral val� sodr�d�sb�l, �vekig h�gyozott az �rral szemben, s az eredm�ny gyakorlatilag ugyanaz: k�nytelen volt feladni a sz�lmalomharcot, letenni a fegyvert a technikai fejl�d�ssel szemben, �s elgondolkodni, mik�nt �ll�thatja azt szolg�lat�ba. A j�v� egy�rtelm�en az online zenekereskedelem, �s szem�ly szerint a leg�g�retesebb megold�snak a FLAC form�tumban t�rt�n� terjeszt�st tartom, tekintve, hogy fele annyi helyet foglal, mint egy WAV f�jl, m�gis ugyanolyan min�s�gben, �s nem tr�gya, MP3 hangz�ssal sz�lal meg. Amilyen kapacit�s� MP3-MP4 lej�tsz�k, iPOD-ok ker�lnek ma az �zletek polcaira, sim�n elf�r rajtuk ak�r FLAC-ben is j� p�r lemez, �s �gy azokat m�lt� form�jukban �lvezhetj�k.

Ilyen j�v�k�ppel azt�n gondolhatj�tok, milyen ir�nyba tartunk Mi magunk is. Sokat t�rtem azon a fejem, �rdemes lesz-e egy�ltal�n a m�r t�bb mint egy �ve k�sz�l� „The Source” c�m� hangz�anyagunkat CD form�j�ban el�rhet�v� tenni? Eleinte azt gondoltam, tesz�nk egy pr�b�t, de ez�ttal nem a tot�lisan szar, postai ut�nv�tellel (1800 Ft-ot kellett kicsengetnie a kibaszott „A V�g Kezdete” dem�t megrendel�knek a magas postak�lts�g miatt), hanem els�sorban k�l�nb�z� budapesti �zleteken kereszt�l, akik r�ad�sul csont n�lk�l igent mondtak. Sz�val, �gy ak�r g�rd�l�kenyen is mehetne a dolog, de m�g mindig ott lebegett a k�rd�s: meg�ri-e? V�giggondolva a lemezipar folyamatos hanyatl�s�t, a jelen gazdas�gi helyzetet, v�g�l is nemleges v�laszt tippeltem. Egy k�z�putas megold�s lett a befut�. A „The Source” MP3 form�tumban ingyenesen, FLAC, illetve WAV form�j�ban pedig egy emelt d�jas (de mindenk�ppen 500 - 1000 Ft k�z�tti �rt�k�) SMS k�ld�s�vel, PDF-ben kimentett lemezbor�t�val egy�tt lesz hozz�f�rhet�, s amennyiben erre ig�ny form�l�dik, p�r h�tre, h�napra r� CD-n egy limit�lt kiad�st jelentet�nk meg plusz dalokkal, dedik�lva.

Nyilv�n, nem a Mi tal�lm�nyunk ez, �s a faszom se k�v�n kioktat�an sz�vegelni, de hiszem, hogy a k�vetend� minta ma m�r –ami a zene �rt�kes�t�si modelljeit illeti- valahogy �gy n�z ki. Mi m�st mondhatn�k, �gy korrekt. Aki �pp anyagi korl�tok v�gett nem engedheti meg mag�nak, hogy fizessen a zenehallgat�s�rt, vagy be�ri a gyeng�bb min�s�ggel, mi�rt ne kaphatna ingyen MP3-at? �s ford�tva: a zen�sz, aki nagy munk�t fektetett abba, hogy egy�ltal�n legyen mit hallgatni, mi�rt ne kaphatna p�nzkereseti lehet�s�get, ha m�r min�s�gr�l van sz�? Hogy van-e �rtelme ma m�g kiad�hoz leszerz�dni? Azt mondom, egy felt�rekv� zenekarnak m�g mindig �rdemes lehet, ha m�s nem, �tmenetileg, m�g t�nylegesen be nem fut. Ha h�res el�ad�m�v�sz voln�k, akinek �pp most j�rna le a kiad�j�val k�t�tt szerz�d�se, gondolkod�s n�lk�l hagyn�m ott. K�rd�s felvet�dhet sok, de egy valami biztos, mint az ejakul�ci� ut�ni ellazul�s: a zeneipar meg fogja enni, amit kiszart.

--CbL--

/Christina bin Laden from Dr. Melancholia/